A válasz egyszerűnek tűnik, talán ez az oka annak, hogy sok vállalkozás csupán félvállról veszi a kérdést. A megfelelően körülhatárolt célcsoport valójában a vállalkozás sikerének egyik legfontosabb tényezője: kijelöli a kommunikáció, ezen keresztül pedig a sales tevékenység módját és csatornáit, tágabban értelmezve tehát jelentős hatása van a bevételek alakulására.
Célcsoportunkat azok alkotják, akiknek terméket vagy szolgáltatást adunk el, akik számára értéket teremtünk és hasznos a tudásunk. Sokan úgy ítélik meg, hogy mindenki beletartozik a célcsoportjukba. Ez hasonló eset ahhoz, mint amikor valaki elindul horgászni, halat akar fogni, de nem tudja, hogy milyen halat. Nem mindegy, hogy keszeget, pontyot vagy lazacot szeretnénk-e hazavinni, mert ennek megfelelően kell kiválasztanunk a pecázás helyszínét, módját és a csalit is. Ha ezt nem gondoljuk végig, valószínűleg üres kézzel térünk haza…
Kisvállalkozóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy a drága marketing eszközöket céltalanul használjuk, mert ez könnyen kudarcokhoz vezethet. Ha viszont tudjuk, kiket szeretnénk elérni, akkor máris tudatosan és irányzottan választhatjuk ki a legmegfelelőbb eszközöket. Kiemelt célcsoportként érdemes azokat választanunk, akik szemében a leghitelesebbek vagyunk. Vagy azért, mert közülük valók vagyunk, és osztozunk a problémáikban, élethelyzeteikben (például egy kismamából lett coach végigjárta azt az utat, amivel kapcsolatban tanácsokat ad). Vagy pedig azért, mert egy bizonyos témában nagyszámú referenciát és így vitathatatlan tudást tudunk felmutatni.
Ha saját erősségeink felől közelítünk a célcsoporthoz, és megtaláljuk azokat, akiknek a szükségleteit ki tudjuk elégíteni, jó úton járunk. Ez alapján ajánlott két-három, de legfeljebb öt csoportot kiválasztani, akiket részletesen körül tudunk írni. Az empátiatérkép nagy segítség ebben, mert a legmélyrehatóbb elemzést teszi lehetővé. Az empátiatérkép alapján megvizsgálható, hogy az általunk kiválasztott célcsoport egy tagja mit lát maga körül a világban, mit hall másoktól, ezek miatt mit gondol, és mit érez egy olyan témával kapcsolatban, amelyben tevékenykedünk. Az elemzés során arra is választ kapunk, hogy az adott témában milyen fájó pontjai vannak az illetőnek, és mi az, ami számára értéket, hasznot, megoldást jelentene (pain – gain).
Mindezek tükrében fontos hangsúlyozni, hogy kommunikációnk soha nem rólunk és nekünk szól! Üzenetünket mindig a célcsoportnak, a célcsoportról kell megfogalmaznunk, az általuk ismert nyelvet és kommunikációs csatornákat használva.
Ha ismerjük célcsoportunk szokásait, akkor azt is tudjuk, hogy milyen online-offline, illetve direkt-indirekt csatornákon érhetjük el őket. Olyan kérdéseket hasznos végiggondolnunk, mint például: milyen rendezvényekre járnak, milyen médiumokat fogyasztanak, hova és mivel járnak dolgozni, mit esznek, mit isznak stb. A válaszok pontos iránymutatással szolgálnak számunkra.
Kisvállalkozóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy a drága marketing eszközöket céltalanul használjuk, mert ez könnyen kudarcokhoz vezethet. Ha viszont tudjuk, kiket szeretnénk elérni, akkor máris tudatosan és irányzottan választhatjuk ki a legmegfelelőbb eszközöket. Kiemelt célcsoportként érdemes azokat választanunk, akik szemében a leghitelesebbek vagyunk. Vagy azért, mert közülük valók vagyunk, és osztozunk a problémáikban, élethelyzeteikben (például egy kismamából lett coach végigjárta azt az utat, amivel kapcsolatban tanácsokat ad). Vagy pedig azért, mert egy bizonyos témában nagyszámú referenciát és így vitathatatlan tudást tudunk felmutatni.
Ha saját erősségeink felől közelítünk a célcsoporthoz, és megtaláljuk azokat, akiknek a szükségleteit ki tudjuk elégíteni, jó úton járunk. Ez alapján ajánlott két-három, de legfeljebb öt csoportot kiválasztani, akiket részletesen körül tudunk írni. Az empátiatérkép nagy segítség ebben, mert a legmélyrehatóbb elemzést teszi lehetővé. Az empátiatérkép alapján megvizsgálható, hogy az általunk kiválasztott célcsoport egy tagja mit lát maga körül a világban, mit hall másoktól, ezek miatt mit gondol, és mit érez egy olyan témával kapcsolatban, amelyben tevékenykedünk. Az elemzés során arra is választ kapunk, hogy az adott témában milyen fájó pontjai vannak az illetőnek, és mi az, ami számára értéket, hasznot, megoldást jelentene (pain – gain).
Mindezek tükrében fontos hangsúlyozni, hogy kommunikációnk soha nem rólunk és nekünk szól! Üzenetünket mindig a célcsoportnak, a célcsoportról kell megfogalmaznunk, az általuk ismert nyelvet és kommunikációs csatornákat használva.
Ha ismerjük célcsoportunk szokásait, akkor azt is tudjuk, hogy milyen online-offline, illetve direkt-indirekt csatornákon érhetjük el őket. Olyan kérdéseket hasznos végiggondolnunk, mint például: milyen rendezvényekre járnak, milyen médiumokat fogyasztanak, hova és mivel járnak dolgozni, mit esznek, mit isznak stb. A válaszok pontos iránymutatással szolgálnak számunkra.
 | DorCo útravaló:Aki sokat markol, keveset fog! Merjük leszűkíteni a célcsoportunkat, mert így tudunk valós Egyszerű és egyben nagyszerű tippünk: Kérdezd meg az első 100 potenciális ügyfeledet az érzéseiről, szükségleteiről - az empátiatérképet segítségül hívva! ;) A siker garantált. Szerző: Istók Nikoletta, Szakértő: Naszáli Dóra |
Tetszett, amit olvastál? -»
- Kérsz belőle még? Friss posztokért és ajándék tudásanyagokért iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban)!
- Szeretnél a tettek mezejére lépni? Tematikus műhelyeinken megteheted! Kövesd őket a facebookon!
- Konkrét kérdésed van? Írd meg és válaszolunk!
RSS Feed
