Stratégia tervünk felállításához pontos választ kell adnunk a hol vagyunk most és hova tartunk kérdésekre, valamint jól kell ismernünk célcsoportunkat is. Tervünkben egy évre írjuk le a haladás konkrét lépéseit: míg az üzleti tervünk globálisan foglalja össze célkitűzéseinket, addig stratégiai tervünk már a megvalósításra szolgál, vagyis a tényleges tevékenységeket ragadja meg.
Stratégiánkat paraméterek mentén definiáljuk, vagyis céljainkat mérhetjük a bevételben, az alkalmazottak számában, a leszállított termékekben, a szolgáltatási órákban, a facebook követőkben, a hírlevél feliratkozókban. Akár olyan célkitűzéseket is megfogalmazhatunk, mint egy képzés elvégzése, egy aktivitás megkezdése az adott évben, vagy bizonyos kapcsolatok felépítése.
Fontos, hogy tervünk legalább egy évre szóljon, mert ez az a periódus, amely az összes szezonalitást magában foglalja. Természetesen az egy évet egy hónapon belüli kisebb célokra, napi szintű aktivitásokra kell lebontanunk, de az apróbb célkitűzéseket az egész részeként kell látnunk. Célcsoportunk ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában legyünk piacunk jellemző ciklikusságával, és erre a valóságra tudjuk felépíteni működő stratégiánkat.
Tevékenységeinket és erőforrásainkat a szezonokhoz igazodva kell beosztanunk. Vannak olyan időszakok, amelyek alkalmasak a népszerűsítő kampányokra, és vannak, amelyek nem. Azokban a hónapokban, amelyekben a külső aktivitásokat tűzzük ki célul, ajánlott maximálisan ezekre koncentrálnunk: ennek megfelelően kell összpontosítanunk valamennyi kommunikációs csatornánkra és szerveznünk a hirdetéseinket is. A belső fejlesztéseket, a rendezvényeket és képzéseket pedig érdemes az uborkaszezonra időzítenünk.
A stratégiai terv legfontosabb része annak átgondolása, hogy mikor, milyen tevékenységgel, milyen bevételt tudunk generálni. Ehhez elengedhetetlen a már sokszor emlegetett tudatosság! Ha egy vállalkozás ad hoc aktivitásokat végez, vagyis egy hirtelen jött ötletet nagy lelkesedéssel valósít meg, aztán hónapokig nem tesz semmit céljai elérése érdekében, az a bevételekben is megmutatkozik. Ha nincs tudatos stratégiánk, a bevételeink is kiszámíthatatlanok lesznek.
Fontos, hogy tervünk legalább egy évre szóljon, mert ez az a periódus, amely az összes szezonalitást magában foglalja. Természetesen az egy évet egy hónapon belüli kisebb célokra, napi szintű aktivitásokra kell lebontanunk, de az apróbb célkitűzéseket az egész részeként kell látnunk. Célcsoportunk ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában legyünk piacunk jellemző ciklikusságával, és erre a valóságra tudjuk felépíteni működő stratégiánkat.
Tevékenységeinket és erőforrásainkat a szezonokhoz igazodva kell beosztanunk. Vannak olyan időszakok, amelyek alkalmasak a népszerűsítő kampányokra, és vannak, amelyek nem. Azokban a hónapokban, amelyekben a külső aktivitásokat tűzzük ki célul, ajánlott maximálisan ezekre koncentrálnunk: ennek megfelelően kell összpontosítanunk valamennyi kommunikációs csatornánkra és szerveznünk a hirdetéseinket is. A belső fejlesztéseket, a rendezvényeket és képzéseket pedig érdemes az uborkaszezonra időzítenünk.
A stratégiai terv legfontosabb része annak átgondolása, hogy mikor, milyen tevékenységgel, milyen bevételt tudunk generálni. Ehhez elengedhetetlen a már sokszor emlegetett tudatosság! Ha egy vállalkozás ad hoc aktivitásokat végez, vagyis egy hirtelen jött ötletet nagy lelkesedéssel valósít meg, aztán hónapokig nem tesz semmit céljai elérése érdekében, az a bevételekben is megmutatkozik. Ha nincs tudatos stratégiánk, a bevételeink is kiszámíthatatlanok lesznek.
Szerző: Istók Nikoletta, Szakértő: Naszáli Dóra
 | DorCo Útravaló: „A győzelem a meccs egyetlen értelme (…) Ha nem azért megyünk ki, hogy győzzünk, nincs is értelme, hogy egyáltalán játszunk.” (John Saul) |
Tetszett, amit olvastál? -»
- Kérsz belőle még? Friss posztokért és ajándék tudásanyagokért iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban)!
- Szeretnél a tettek mezejére lépni? Tematikus műhelyeinken megteheted! Kövesd őket a facebookon!
- Konkrét kérdésed van? Írd meg és válaszolunk!
RSS Feed
